Esthajnal

Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.

(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)

 

 
 

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.

A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. 

A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.

A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása.

 

 
 

Éden földön

Zenés fantasy két felvonásban. A Nemzeti Színházban futó sikerdarabot Hanyi Istók legendája ihlette. Szarka Tamás varázslatos szöveg és zenevilágát Bozsik Yvette rendezte és koreografálta egy elbűvölően, mozgalmas és izgalmas, tüneményes és rejtélyes forgataggá. A mocsártól ez égig érő történet során a természettől a civilizációig repülhetünk a szereplőkkel.
6 éves kortól ajánlott

Dózsa

Tánckrónika Dózsa György tetteiről

Az ötszáz évvel ezelőtti történet a magyar történelem sorsfordító eseményéről szól: a Dózsa György vezette parasztfelkelésről, amelynek gyászos következményei a mai napig hatással vannak a magyarság sorsára. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású műsora elsöprő lendülettel vezet végig a történet fonalán, Novák Péter brilliáns színészi, táncos és énekes főszereplésével.

A táncjátékot Zsuráfszky Zoltán ötletéből írta: Vincze Zsuzsa

Zeneszerző, dalszövegíró: Szarka Tamás

Benyovszky

Táncjáték Benyovszky Móric kalandos életéről

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncjátékban egy rendkívüli ember szenvedélyes és viszontagságos életútját követve bejárjuk szinte az egész világot. Együtt kalandozunk a különböző kultúrák világai között táncban és zenében egyaránt.

Szarka Tamás–Vincze Zsuzsa–Zsuráfszky Zoltán

Mária

Musical

A mű Szűz Mária életének azon szakaszát jeleníti meg, amikor sorsának értelmét, Jézust szíve alá álmodja, majd leányanyaként menekülni kényszerül. Ebben csak József a támasza és a kitaszítottságában, kilátástalanságában növekvő hite.
Szarka Tamás elementáris erejű zenéjében és költői képeiben a megálmodott valódi magyar Mária-történet bontakozik ki. Zenéje közép-európai és balkáni elemeket ötvöz, ugyanakkor erősen magyar folklorisztikus hagyományokra épül.
A darab nagy sikert aratott a Debreceni Csokonai Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is.

Cigánytábor az égbe megy

Musical a Pozsonyi Új Színház előadásában

A történet Lujko Zobar és Rada nevű szerelmének, érzelmeinek fonalait, évődéseit, félelmeit, a szerelem általi elkötelezettség és szárnyaló szabadság iránti vágy közötti vívódást jeleníti meg. A szerelem azonban a rossz jóslatok szerint ölni is tud, ellenben érzése zabolátlan élményekbe kerget. A jóslatok azonban valóra válnak…

A darab telis-tele van temperamentummal, dinamikával, érzelmekkel, szerelmes dalokkal, táncokkal.

zene: Szarka Tamás

Vérnász

Federico Garcia Lorca szenvedélyektől feszülő balladája a zsigerekig hatoló érzelmekről szól, melyek az ősi hagyományok tiltásai ellenére törnek elő az emberből. Megállíthatatlanul. Az őrület határán.

Szarka Tamás zenéje, dalai egyetemes „legendává” írják át a Vérnászt. Legendává, mely elsőként felvidéki magyar színpadon, a Komáromi Jókai Színházban került bemutatásra.
Rendező: Görög László
Zene: Szarka Tamás